Nyelvi hátrány és diszkrimináció az iskolában A nyelvi szocializáció jelentősége a tanuló értékelésében. (Hungarian)

There are many factors which distort the teacher's assessment and evaluation in the process of education. These distorting factors include when teachers stigmatize those language variants that the child brought from home. According to my hypothesis during educational assessment the students' performances are judged based on this language variation instead of factual knowledge intended to be measured. Therefore, in my research I examine the influence of the student's basic language on the validity of the evaluation, and the teacher's attitude in such situations, when he/she intends to measure the student's factual knowledge by an oral speech production. However, the traditional research methods are inadequate for this measure, consequently a partly new approach is required. The method requires the teachers to evaluate, based on various aspects, the oral test versions of six short teaching material parts. The questions maybe divided into two main groups: those related to the actual test performance and those to the students' personality. The answers vary along three dimensions: (1) standardization (standard or non-standard); (2) Code (restricted or elaborated); (3) information content (100% or 60%). In my work, I will introduce this method and the methodological consequences of the pilot study that uses this method. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Az oktatás és nevelés folyamatában a tanári mérést és értékelést számos tényező torzítja. Ezen torzító tényezők közé tartozik az a jelenség is, amikor az otthonról hozott nyelvváltozatot a tanárok megbélyegzik, illetve hipotézisem szerint a pedagógiai értékelés során ezen nyelvváltozat alapján ítélik meg a tanulók teljesítményét olyan esetekben (is), melyek során az ismeretjellegű tudást kívánják merni. Éppen ezert kutatásomban azt vizsgálom, hogy az értékelés validitását (érvényességét) mennyiben befolyásolja a tanuló alapnyelve, valamint a tanár ehhez kapcsolódó attitűdje azokban a helyzetekben, amikor a tanár a tanuló tárgyi tudását kívánja mérni egy-egy szóbeli beszédprodukció által. Ennek mérésére azonban a hagyományos kutatási módszerek nem megfelelőek, éppen ezért egy részben új módszer szükségeltetik. A módszer lényege, hogy a pedagógusoknak hat rövid tananyagrészlet felelet formájában elmondott változatát kell értékelniük különböző szempontok szerint. A kérdések két nagy csoportra tagolódnak: a konkrét feleletre vonatkozó, illetve a tanuló személyiségére vonatkozó kérdésekre. A feleletek 3 dimenzió mentén változnak: 1. standardizáltság (standard vagy nem standard); 2. kód (korlátozott vagy kidolgozott); 3. információtartalom (100% vagy 60%). Dolgozatomban az említett módszert, illetve az azzal végzett próbamérés módszertani tanulságait fogom bemutatni. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Copyright of Szociologiai Szemle is the property of Hungarian Sociological Association and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)